|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.15. 12:20 - |
Egy nagy terem, aminek mindkét végén kosárpalánk és focikapu van. Oldalt a falhoz rögzítve bordásfalak lógnak, de a földre festett vonalak azt jelzik, hogy leginkább itt a focinak, és egyéb labdázásnak van a helye. Ám télen, amikor nem lehet kint tesizni, a normális tesiórák itt zajlanak. |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*Oké, a szavakra eléggé megszeppen, pedig nem az a megszeppenős lány, de az aranyos szőke fiú is kicsit nyersen adta elő xD nagyokat pislog, majd hátat fordít nekik, és összepréselt ajkakkal elkezdi a karjaiba pakolgatni a labdákat*
- Ha nem tudja elválasztani az érzelmeit a játéktól, az az ő baja. Mondjátok ezt el Neki, és ha ő is így gondolja, majd ő távol tartja magát tőlem, nekem a játék és a szerelem két külön dolog. Ha egymás ellen játszanánk, nem adnám át neki a labdát, csak mert együtt vagyunk..
*Pakolja egyre hevesebben a labdákat, már nagyobb kupac van a földön, mint a polcon, és kb. feleannyian sincsenek a csapatban xD A lány Gida után fordul, és mostmár minden visszafogottságot elhagyva szólal meg, nem kérlelőn*
- Akkor azt hiszem, nem ismered őt elég jól. Panaszkodott valaha is neked a családjával kapcsolatban? Hogy sok a dolga? Hogy van amikor nincs is ideje aludni? Hogy mennyire nincs pénzünk? Kért tőled segítséget valaha? Miből gondolod, hogy ő mindent elmond neked csak azért, mert hosszú idő után teszed neki a szépet? Satsuki csak olyan embereknek nyílik meg, akiket a családjának tart. *körbenéz* és ezek mi vagyunk. Attól, hogy a húgának szimpatikus vagy, még ne hidd, hogy közel engedett magához. Útban vagy neki, akár mondja, akár nem. Ha nem hiszed el, az a te dolgod, de később ne gyere hozzánk..
*Ha nincs több ellenvetés, akkor szétszóródnak az edzéshez*
|
- Nem az edzésről van szó.. félreérted
*A szőke srác a kérdésre kihúzza kissé magát, elnéz a többi fiú felé, majd egy sóhajjal a lányra.*
- A kapitábyunkról lenne szó.. meg arról, hogy mostanában túl sokat lóg veled. Oké, hogy együtt vagytok, erről hallottam, de ez nem tesz jót a csapatnak. Már nem olyan nagy erőbedobással játszik, mint eddig, inkább rád figyel, nem a játékra. Lényeg a lényeg, hagyd őt békén, tartsd távol magad tőle. Ezzel minden bizonnyal magadon is segítesz, nem csak rajtunk.
*Félrebiccenti a fejét, és úgy várja a reagálását. Ha nem jött volna be, mármint nem győzték volna meg, van B terv ^^ Tuti hatás ;). Gida az érdekes pillantásokra egy grimasszal válaszol. Neki semmi baja a lányokkal.. ahogy belekezd a lány összehúzza a szemeit és fokozatosan leolvad az arcáról az a csábos mosoly.*
- He?
*Bukik ki belőle egyszer, majd végighallgatja. Ahogy a végére ér lehajtja a fejét, fürkészi egy ideig a földet, majd egy határozott arckifejezéssel felnéz.*
- Sajnálom, de egyrészt nem szólhattok bele abba, hogy Satsu mit csináljon, másrészt abba se, hogy én mit csináljak. Harmadrészt ez nem a ti dolgotok, ne avatkozzatok bele. Jó? Ha Satsunak az álma fontosabb, úgyis a tudtomra fogja adni.
*Félrenéz, majd kikerülve a lányokat elhalad mellettük, ha nem állítják meg.*
|
*Igazán meglepődik, mikor felbukkan egy szőke srác. Hogy? Egy fiú a másik csapatból megszólítja? Az hagyján, de.. kedvesen?? :| Nagyokat pislog, a szavaira zavartan maga elé emeli mindkét kezét*
- Sajnálom, de nem tudjuk máskorra tenni az edzést, muszáj lesz osztoznunk a pályán.. váh, hagyd csak!
*Kap sietve a dobozhoz, és segít a helyükre pakolni a labdákat. Leemel kettőt, és készülne egy harmadikra is, aztán gondolkozva a fiú felé fordul. A többire néz nagyokat pislogva, majd vissza a szőkére*
- Miben tudok segíteni?
*A lányok egymásba karolva, összebújva és halkan sutyorászva nézik a párost, a fekete hajú meg előrébb lépeget. Lerí az arcáról, hogy még mindig ugyanazt gondolja az ellenséges csapatról és annak kapitányáról is xD de teljesen normálisan beszél.*
- A kapitányunkról és rólad lenne szó. Mostanában nagyon jóban vagytok *körbenéz, a lányok helyeslőn bólogatnak, így visszanéz Gidára* és attól félünk, hogy ez nagyon rosszat fog tenni a csapatoknak. Meg szeretnénk kérni, hogy hagyd őt békén! Satsukinak nagyon sokat jelent a kézilabda, ezért választottuk meg kapitánynak. Ösztönöz és hajt minket, mindent megtesz a győzelemért, de te rossz hatással vagy rá. Biztosak vagyunk benne, hogy boldog melletted, de mostanság két centivel a föld felett jár, és teljesen szétszórt.. amióta ismerjük, a kézilabda a mindene, nem tudom, hogy mennyit tudsz róla, vagy a családjáról, de muszáj versenyeznie, viszont ha máshova figyel, nem fog tudni jól szerepelni. Kiskori álma kijutni nagyobb rangú versenyekre, ezért teperte végig az iskolákat. Nagyon szépen kérünk téged, hogy ne zúzd szét az álmát, és hagyd békén!
*Hajol meg jó mélyen, a többi lány fáziskéséssel, de követi*
|
*A fiúk kissé meglepődnek, hogy a lányok odajönnek hozzájuk, de jó, legyen. Meghallgatják őket, majd tovább beszélnek. Egy biccentés, majd a csapat fiú pedig elindul a szertár felé. Persze nem feltünő.. xD Elnéznek a főnökük felé, majd egy nagy sóhajjal kinyitják a szertár ajtót. Az egyik szőke srác odaballag a lányhoz és kiveszi a kezéből a dobozt.*
- Várj, segítek..
*Néz rá egy halvány mosollyal, majd egy sóhajjal felegyenesedik és miközben pakolászik, a többi srác kíváncsian befelé nézeget, ő maga pedig rákérdez.*
- Szánnál rám 10 percet? Ha nem többet..lenne mit megbeszélni..
*Néz félre, majd határozott tekintettel vissza a lányra. Visszateszi a helyére a labdákat, majd a dobozt is elteszi valami asztal alá. Gida a lányok érkeztére csak akkor figyel fel, mikor megszólítják. Felugrik és elkapja a levegőben a labdát, majd azt pattintva a földre dobja, végül két kézbe fogja és a lányok felé fordul. A hajából egy tincs becsúszik a szemei elé, de nem zavarja.*
- Persze, mondjátok. Ki akartok hívni minket egy meccsre? Vagy mi? *egy széles mosollyal megvonja a vállait és elkezdi pattogtatni a labdát. Ha a lányok belekezdenek, akkor rögtön két kézbe fogja azt*
|
*Néha bátrabb lány olyat tesz, amit még soha: mély levegő, kidüllesztett mellkas, és elindulnak a fiúk felé, hogy.. kimondani, sőt, leírni is szörnyű, hogy... beszéljenek velük!! Az arcukon látszik a vélemény, a többi lány pedig csak ámul a bátorságokon. Mostmár a fiúk és a lányok együtt sutyorognak, majd az a pár bátor hős hátrafordul, és int a többi lánynak. Még egy utolsó szó a fiúk felé, aztán a csajok beözönlenek a pályára, mind a.. nem tudom hányan vannak. Gidát veszik célba, és megállnak tőle pár lépésre, félkörben*
- Beszélhetnénk veled egy kicsit?
*Szólal meg az a hőssé nyilvánított, fekete hajú lány, aki szóba állt a többi sráccal. Satsuki addig a labdákat pakolgatja a szertárban, újonnan morogva, hogy milyen csapatmunka az, ahol a főnökre sózzák a pakolászást.*
|
*Csont nélkül ^^ Háh, tökjó. A hangokat meghallva elnéz Satsuki felé, így a labda szépen eltalálja a fejét a lepattanástól. Odakap, majd elmosolyodik és figyeli, ahogy a lány eltűnik. Egy sóhajjal a labda felé fordul, de a félig kinyitott ajtóra pillant ehelyett. Nézegeti egy ideig, majd egy vállvonás, kézbeveszi a labdát és pattogtatva elindul és tesz egy nagyobb kört a pályán. A fiúk pedig látták a jelenetet is, ezért kijönnek az öltözőből, de nem mennek még a pályára. Mint a lányok, összesúgnak és valami tervről kezdenek el beszélgetni. Gida néha elnéz feléjük, de nem nagyon zavarja. Ő edzeni fog, nem fog várni rájuk :P Pont.*
|
- Csapatmunka, mi? Ez aztán tényleg csapatmunka!!
*Kiált vissza az öltözőbe, de így majdnem elejt egy lasztit. Két megpakolt dobozt cipel egymásra téve, ezért szinte ki se lát mögüle, és minden létező dolognak nekimegy. Mivel az edzéshez kellő labdák vannak benne, még egyensúlyoznia is kell. Persze, hogy morog :P végigbaktat a folyosón, Gidát meglátva viszont egyből elszáll minden mérge. Felrémlik neki a sziget, térdével megtámasztja neki a dobozokat, és ha figyel, akkor mosolyogva integet neki. Így majdnem felborul az összes doboz, ezért sietve megtámasztja őket, bocsánatkérő mosoly a fiú felé és egy vállrándítás, majd eltűnik a szertár ajtaja mögött. A lányok az ajtóból kukucskálva figyelik a jelenetet, majd elkezdenek sutyorogni*
|
*Huh, alig várta már az edzést ^^ Mozgáshiánya van Oo. Tehát amint ideért, usgyi az öltözőbe. Magára vett egy fehér pólót, és egy rövidnadrágot. Ugyan nem kint lesz az edzés, idebent is meleg van. A csapattársaival végigbeszélték az öltözködést is. Régen látták egymást, nyáron mindenki el volt foglalva és ez az első edzés. Illetve második, de az elsőn a fele csoport nem volt itt. Egy halványka mosollyal biccent a többieknek, majd kilöki az ajtót és kiballag a terembe. A többiek még bent maradtak, azt mondták, rögtön jönnek ők is. Útközben felvesz egy labdát is és a pályára érve pattogtatni kezdi. Körbenéz, majd a palánkhoz fut vele és egy próba dobást hajt vége.*
|
*A kérdésre megrázza a fejét. Neem xD. De inkább nem válaszol rá.. a sípszóra behúzza a nyakát és a tanárúrra pillant. A sípra nézve eltöpreng, majd megcsóválja a fejét és sietve beáll a sorba.*
- Méghogy lusta banda.. köszönjük!
*Néz Narumira, majd utána és oldalra billenti a fejét. Vesz egy mély levegőt és elhúzza a száját. Sietve elindul az öltözők felé, kinyitja az ajtót és becsukja maga után.*
|
- Miért, én nem vagyok elég nőies?
*Rebegteti meg a szempilláját elvékonyított hangon. Viktor kezét meglátva elmosolyodik, mindkét kezével megragadja, és ha talpra húzta, leporolgatja a ruháját. Belefúj egy jó nagyot a sípba.*
- Sorakozó! Lusssta banda vii-gyázz! Egészségetekre!
*Int, bár még oda se ért xD elfáradt, most nincs kedve szalutálni meg miegyéb.. menjen mindenki a..! dolgára xD ő maga is dob egy csókot a leányzók felé, és a tanári felé veszi az irányt. Jha, napló.. sietve felkapja*
|
*Meglepődik, ahogy elszakad a talajtól, a pörgésre megkapaszkodik Naru vállaiban. Elvigyorodik, a szavakra elneveti magát.*
- Igen, valóban szeretem a tanárurat.. de a házzaság nem megoldható ebben az országban, na meg.. sajnálom, de én a nőkhöz vonzódom..
*Pislog kettőt, ahogy elesnek kicsúszik a száján egy sikítás is. Megtámaszkodik Narumi feje mellett és úgy néz le rá. Ahogy rácsapnak a hátsókára rosszallón néz, majd bólintva lemászik róla.*
- Kár..
*Biggyeszti le az ajkait és elhúzza a száját. Narura néz, majd megrázza a fejét. Elmosolyodik és feláll, ha ofője még a földön van, akkor a kezét nyújtja neki. Ha kell, felhúzza, majd elindul a padok felé, hogy sorakozzon.*
|
*Ahogy Viktor visszacsikiz, annyira meglepődik hogy a száját is eltátja. Aztán jön a lendületes ölelés, ahol kis híján a földre csüccsen, de még időben kitámaszkodik a lábával. Nagyokat pislog, végül egy szelídke mosollyal, aztán egy szusszanós nevetéssel átöleli Viktort. Gondol ő is egyet, felkapja a karjaiba és elkezd pörögni a fiúval.*
- Én is szeretlek, keljünk egybe most!! Ugye átadod nekem?
*Néz el Corni felé és kiált is neki, de mivel nem figyel oda a pörgésre ezért megbotlik a saját lábában és szépen hátraesik, Viktor meg valószínűleg így rá. Nyekken egyet, aztán elvigyorodik*
- Kicsi a rakáás! Hoppá
*Emeli fel a karját, így meglátja az óráját. Rácsap Viktor hátsójára*
- Mindjárt csengetnek, sorakozóó!
|
*Ahogy befordulnak elé megszeppen és eltáltja a száját. A labda után néz, majd Narura. A szavakra szusszan egyet.*
- Béna aki mondja, tanárúr!
*Lépne ki a labda felé, de átkarolják a nyakát. Egy nyekkenéssel felpislog rá. A hajborzolásra pislog kettőt.*
- Nee.. kérem.. nem fognak megismerni..
*A csikizésre felnevet, majd gondol egyet és visszacsikiz neki. Az oldalát veszi célba, majd inkább egy lendülettel átöleli, nagy hévvel. Felnéz rá, majd egy sóhajjal le a földre. Nem mond semmit, pedig tudna mit. Lassan elszakad tőle és mély levegőt véve elnéz a labda felé, majd lassan Narumira.*
|
*Hát jó, el is veszik tőle a labdát. Kettőt pislog az üres kezére, majd elvigyorodva Viktor után ered. Befordul elé és felugrik, de a labda félremegy. Őő, ez miatta, igen (H) a kijelentésére kiszélesedik a vigyora.*
- Csak béna vagy.. de én így szeretlek!
*Karolja át Viktor nyakát, és magához rántva elkezdi összeborzolni a haját. Addig borzolja, amíg Corni se fog ráismerni xD közben azzal a kezével, amivel karolja, megcsikizi a karját.*
|
*Ahogy Narumi lefekszik ránéz, majd összehúzza szemeit és továbbindul a labdával. A palánkhoz érve felugrik és zsákol. Ahogy a földre pattan nyúl is érte, ekkor karolják át. Kiütik a kezéből a labdát. Szemforgatva sóhajt, majd megpróbálja visszaszerezni a labdát. Legalábbis próálja.. kiüti a kezéből a labdát. Ha sikerült, akkor futva elindul vele a másik palánk felé. Alá érve elrugaszkodik a talajtól és kosárra dob. De.. félremegy. Mérgesen megrázza a fejét.*
- Pech..
*A lepattanó után nyúl, ha Naru még nem kapta volna el. Megpróbálkozik újra a bedobással, ami sikerül is.*
|
*Zsebredugott kezekkel nézi Viktort, és amíg ellassúzgat a labdával, egy sóhajjal lehuppan a talajra, a mellkasára teszi a kezét, a másikat kicsapja oldalra, és a hátára dől. Vissza kell állítania a normális légzését, mert teljesen kifulladt.. csak pár pillanatig fekszik felhúzott térdekkel, ezt követően talpra is pattan. Nyújtózik egyet, majd a kosárlabda felé indul. Ha Viktor már dobott, akkor mögé lépve átkarolja, és megpróbálja finoman kiütni a kezéből a labdát*
|
*A szavakat hallva összehúzza szemeit. Még mindig nem a megfutamodásról van szó.. Figyeli a labdát, majd Narut. A szavaira elgondolkodva lehajtja a fejét. A továbbiakra felnéz és elhúzza a száját. Hát egen... Sóhajt egy nagyot.*
- Oké, meggyőzött
*Áll fel és a labdáért lépked. Azért elgondolkozik még egyszer Narumi szavain, majd ha nem vette még fel, akkor felveszi ő a labdát. Pattint párat és elnéz a két palánk felé. Ráérős léptekkel elindul az egyik felé. Nem sieti el a dolgokat. Ha Naru megpróbálná elvenni tőle, akkor majd valahogy kicselezi.*
|
- Értem én.. szóval megfutamodsz
*Összegzi a hallottakat, és elkocog a lepattanóért. Kicsit meglegyezgeti a felsőjét. Ördögi meleg.. két térde közé szorítja a labdát, gondol egyet, és leveszi a felsőjét. Félrehányja a pálya szélére, félretűri a frufruját, majd a labdát egy kézbe fogva elkezdi pattogtatni. Rádob mégegyszer a palánkra, de nem talál bele, így a lepattanóért indul. Közben Viktorra néz.*
- Öregem, ha ezt a katonaságban csinálnád.. már nem élnél. Nyeld le, amid van, mert az életben sokkal de sokkal keményebb falatokat is le kell nyelned, mint az én cikizésem, és lehet, hogy az olyan emberektől lesz, akiket nem is kedvelsz.
*Fut el a fiú mellett a másik palánk felé, kiméri a távolságot, majd felszökken és rádob. Csont nélkül ^^ a lepattanó alá fut, szépen kiível a pálya szélére, és úgy fut lendületesen. Kicsit elnyomott zihálással szólal meg ismét.*
- A mai világban csak az marad életben, aki tudja hogy mit mikor kell lenyelnie.. őszinteség meg szókimondóság, persze, de ha belegondolsz.. *megáll, ugrik dob, és zihálva Viktor felé fordul* Hányszor kívántad már azt, hogy bárcsak meg se szólaltál volna, he?
*Kacsint rá vigyorogva, és a pálya szélére gurult labdáért lépked a levegőt kapkodva*
|
*Már nem érdekli, hogy Naru mit csinál.. xD A kérdésre viszont megáll és visszanéz rá. Összehúzza szemeit és megfordulva karbateszi kezeit.*
- Nem erről van szó.. de maga ellen nem nyerhetek. Főleg az én képességeimmel..
*Bólint egyet és figyeli, ahogy a másik palánkot veszi célba. Sóhajt egyet és unott arcot vágva leül inkább a földre. A háta mögött megtámaszkodik és úgy figyeli a tanárurat.*
|
*Viktor megsértődésére sóhajt egy nagyot. Mint egy nagyra nőtt gyerek.. elkapja a visszafelé pattanó labdát és a fiú után pillant, majd pattint kettőt a labdával, két kézbe fogja, felugrik és bedobja. Odébb szökken párat hogy el tudja kapni a lepattanót. Összehúzott szemekkel néz a fiú után.*
- Megfutamodsz? Ez aztán bátor..
*Hunyja le a szemeit, és pattint párat a labdán, majd elkezd futni vele a másik palánk felé. Ahogy beért alá felugrik a labdával együtt, és bezsákol. Lóg még egy kicsit a palánkon, majd elengedve a földre szökken.*
|
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
