|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.14. 20:17 - |
Bár teljesen egyenes, könnyű összekeveredni a sok, egyforma ajtók között. Az embernagyságú ablakok mellett radiátorok lettek beszerelve, de mivel a folyosó mindkét oldalán található ajtó, a hideg még így is bejut. Hosszú, de elég keskeny, nagyobb tömeg nem nagyon fér el. |
[30-11] [10-1]
*A sikolyra összerezzenve megfordul, kisCorni nyűgösen elkezd ébredezni, s kis kezecskéivel a szemeit próbálja megdörzsölgetni, kisViktor csak csámcsogva szundít tovább, még a nyál is kifolyik a szájából, olyan édesdeden alszik. A nyakbaugrásra megtántorodik, majd el is mosolyodik, de tele a keze, nem tudja viszonozni*
- Én is örülök neked, Carmen..
*Ahogy lassan befutnak a többiek és a kicsik megfigyelésébe fognak, büszkén kihúzza magát, és persze mindenkire vidáman ráköszön. Viktort meglátva azonban el is tátja a száját, s ha nem lenne tele a keze, biztosan meghúzná valamelyik testrészét.*
- Teeee, te beteg vaaagy! Neked pihenned kéne!!
*Néz rá aggódva, majd sóhajt egyet. Csökönyös férfiak, mit tehetne..? Ahogy mindenki befut, még szélesebben mosolyog, majd töprengve kisViktorra néz, és a babaágy fogókáját Viktornak nyújtja.*
- Akkor ő hozzátok megy, nem viszem be egy osztálynyi lány közé öltözni.. de amint felöltöztem, átjövök érte! Semmi ökörködés! Ésszel!
*Néz szúrósan nem csak Viktorra, hanem az összes jelen levő fiúra is. A másikat Kokoro kezébe adja, bár először Carmennek akarta, de nem hiányzik egy kis reggeli balhé Viktor felől.. *
- Kérlek vigyázz rá egy kicsit..
*Oldalra biccenti a fejét és ahogy elhalad az emberkék mellett (Domi-Yama-stb..) mindenkinek megérinti a vállát. Sonja előtt megáll, együttérző, komoly arccal oldalra dönti a fejét, és a vállára teszi a kezét.*
- Hallottam hogy mi történt édesanyáddal.. fogadd őszinte részvétem..
   |
*Unott arccal lépked a suli felé, egy sóhajjal az égre néz, majd az épületre. Az ajtóhoz érve belépked, a társaságot látva fellelkesül kissé. Sietve odalépked.*
- Sziasztok!
*Sonját meglátva odalépked egy mosollyal.*
- Jó reggelt, Sonja
*Dönti oldalra a fejét, majd a társaságra néz. Viktorra néz, majd a kisbabákra. Elmosolyodik és közelebb ballagva megnézi őket, majd Viktorra néz és elismerőn biccent, majd Cornira és neki is. Végül tovább fürkészi a babákat.*
|
*Kokoro után van pár lépéssel, s behúzza maga után az ajtót. Amint újra nyílik hátranéz, Yamát meglátva elmosolyodik, majd a lánycsapat felé nézve sóhajt, jahm.. és persze Viktor. XD Ő nem lány.. közelebb lépked, majd sóhajt.*
- Jó reggelt mindenkinek.. hosszú napunk lesz
*Von vállat és leteszi a táskáját a földre. Sonjára néz egy sóhajjal, majd Kokorora töprengve.*
|
*Ahogy felkelt Naru már nem volt mellette. Biztos hamarabb bejött, vagy valami. Zsebredugott kezekkel, lehajtott fejjel lépked, fél vállán a táska. Kokoroékat meglátva oldalra dönti a fejét, de Kippei valószínűleg már nem látja, hogy jön, így ráésően megy tovább. Az ajtóhoz érve sóhajt, a kilincsre téve a kezét körbenéz, majd benyit. A csapatot meglátva odalépked.*
- Jó reggelt nektek
*Dönti oldalra a fejét, Carment meglátva eszébe jut a Naruhoz intézett kérdése tegnapról. Szájhúza félrenéz és a falhoz lépkedve ledobja a táskáját és nekidől.*
|
*Igen, hátőő.. ő betegen is bejött! Reggel felkel Corni sehol, a kicsik sehol..? Sejtette, hogy idejött. Szinte beesik az ajtón Kokoro után, Kippeit meg szinte észre sem vette úgy futott ide. Cornit meglátva megkönnyebbülten sóhajt. Elhalad Sonja mellett, nem nagyon néz rá, s a lánycsapathoz kissé félve közeledik.*
- Sziasztok..
*Cornira néz, majd félrefordulva köhög egy sort a szája elé téve a kezét, majd visszafordul a többiekhez. Carmenre nézve vág egy értelmes grimaszt, persze csak akkor, ha nem figyel.. XD Ha igen, akkor tök komoly arcot vágva sóhajt és félrenéz. A fiúk öltözőjéhez lépkedve megpróbálja kinyitni az ajtót, de nem sikerül. Ledobja, izé.. leteszi szépen a táskáját a földre és Corni mögé lépve átkarolja és fejét a vállára teszi. Úgy figyeli a piciket és néha szikrázó szemekkel Carmenre sandít.*
|
*Az ajtóban még megáll és hátranéz, hogy Kippei merre jár..? Ám a lánycsapatot meglátva elmosolyodik, és már messziről integet. Odasiet, és meglepődve a babákra néz.*
- Jó reggelt mindenkinek! Nocsak, ők is..? Megírhatják helyettem a dolgozatot
*Dől mosolyogva a térdeire, és a kicsikre nézve félrebiccenti a fejét. Szeme sarkából Sonjára néz, majd vissza mosolyogva a kicsikre.*
|
*Reggeli bemelegítő futásáról érkezik. Vállkörzésekkel, már tesiegyenruhába átöltözve lépked be, őt a hideg nem rázza meg túlságosan, csak arcra pirult ki kicsit. Zihálva megáll és a falnak dől, s fejét is hátrabillenti. Lehunyja a szemeit. Hiába futotta ki a tüdejét, ez a rossz érzés mégsem múlt el.. megrázza a fejét, és összeszorított fogakkal a kis csoportra néz. A babákat meglátva elhúzza a száját, és a földet figyelve odalépked. Megpróbálja kinyitni az ajtót ő is, majd tisztes távolságba ballag a többiektől, és a falnak dönti a hátát.*
|
*Kicsapódik, illetve becsapódik az ajtó, s mint akinek a fenekét csipkedik, úgy szökdécsel be nagy, térdig lelógó, szörmés télikabátban, kiengedett hajjal.*
- Hideg hideg hideg...brrrrrrr...
*Ölelgeti a karjait, majd hátranéz, de Kokoro még nincs itt. Hmm, ez gyanús.. oké, hogy most máshol aludt, de akkor iiis..egyedül maradt Alexissel, morr.. Cornit meglátva azonban megtorpan és nagyokat pislog a két babaágyra. Hirtelen felcsillannak a szemei, és felragyog az arca. Akkorát sikít, hogy az egész folyosó beleremeg.*
- Áááá, a kicsiiik! Corniiiiii!!
*Lő ki a lány felé, és amint a közelébe ér, óvatosan a nyakába ugrik. Jó alaposan megölelgeti, majd az ujjait rágcsálva, csillogó szemekkel a két kicsire néz, és kezeit a szájára szorítva elfojt még egy sikolyt.*
- Jaaaj de husiiiik! Egyem meeg őkeeeeeet!!! Zárva?
*Néz fel szúrósan az ajtóra, majd vállat vonva visszagörnyed a két kicsi közé, és buta gügyögésbe kezd.*
|
*Két hordozható babaággyal a karjain nehézkesen, de kinyitja az ajtót, és besiet. Megkönnyebbül, amint a meleg körülveszi, és rövid köhögés után az öltözőjük felé siet. Korábban indult el, mint a többiek, mivel még elrendezett néhány dolgot a póstán, és hozta a kicsiket is. Isseiel mégsem hagyhat két újszülöttet..*
- Mindjárt leteszlek titeket, jó?
*Mosolyodik el és lepillant, de meglepve látja hogy mindkét baba mélyen alszik kis sapkával a fejükön, meleg takaróba bugyolálva, aranyos szőrmókok között. Szeretetteljesen végigméri őket, majd bekopog az ajtón, de nem jön válasz. Lenyomja a könyökével a kilincset.. zárva. Sóhajtva körbenéz, majd a falnak dőlve toporog egy sort.*
|
Bár teljesen egyenes, könnyű összekeveredni a sok, egyforma ajtók között. Az embernagyságú ablakok mellett radiátorok lettek beszerelve, de mivel a folyosó mindkét oldalán található ajtó, a hideg még így is bejut. Hosszú, de elég keskeny, nagyobb tömeg nem nagyon fér el. |
[30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
