|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.15. 12:20 - |
Egy nagy terem, aminek mindkét végén kosárpalánk és focikapu van. Oldalt a falhoz rögzítve bordásfalak lógnak, de a földre festett vonalak azt jelzik, hogy leginkább itt a focinak, és egyéb labdázásnak van a helye. Ám télen, amikor nem lehet kint tesizni, a normális tesiórák itt zajlanak. |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*Elindul a férfi mellett, ahogy átkarolja a vállait kissé zavarba jön a közelségétől, ahogy a nyakát, méginkább. A szavaira idétlen arcot vág, és ahogy megáll, szúrósan felnéz rá.*
- Narumi, maga.. *eltöpreng* ..te idősebb vagy nálam.. az udvarlásod nem tudom mire vélni..
*Csóválja meg a fejét még mindig értetlenül.*
|
- Ti a fületeken ültetek, amikor mondtam hogy tegezzetek? *dünnyögi az orra alatt, majd Kokorora néz* Narumi.. hát, ha segíteni akarsz, fogd ezt!
*Nyomja a kezébe a ládát és nagyot nyújtózik, majd a szertár előtt megáll. Körbetapogatja a zsebeit, majd vállvonva visszaveszi a dobozt, körbenéz, leteszi, és kezét a lány hátára téve sietősen elterelgeti onnan. Megköszörüli a torkát, és átkarolja a lány vállait, majd lazán a nyakát*
- Csak beszélgessünk.. olyan ritkán találkozunk.. minden rendben veled? Kippeiel rendeződtek a dolgok?
*Áll meg és szembefordul Kokoroval.*
|
*A nevét meghallva összerezzen és a csuklójához nyúl. Elhúzza a száját és félrenéz. Teljesen elfelejtette.. sóhajt egyet, és Narumi mellé kocog. A nyugtató szavaira magára erőltet egy mosolyt, majd hátranéz a többiekre és nyel egyet. Felpislog a férfira.*
- Miben segíthetek, tanárúr?
*Billenti oldalra a fejét, és a kendős csuklóját kezdi tapogatni.*
|
*A tanárúr szavaira biccent, hogy érti.*
- Rendben, viszont látásra!
*indul el az öltöző felé, majd visszanéz Yamáékra. A csókot látva elmosolyodik és Sonjára néz, majd elhúzza a száját. Sietve az öltöző felé veszi az irányt és belépkedve behúzza maga után az ajtót.*
|
*Bátyja szavaira elmosolyodik, majd sóhajt.*
- Persze, rosszak..
*Csóválja meg a fejét és ahogy Carmen ráugrik összehúzza szemeit.*
- Carmen.. meg vagyok veled áldva
*Mosolyodik el, és átöleli a lányt, majd a pályára lépkedve szorosan átöleli, s a karjaiba veszi. Homlokát a lányénak dönti, majd a szemeibe néz, végül elmosolyodik.*
- Szeretlek, tudod?
*Néz a szemeibe, majd a lány ajkaira néz, s lehunyva szemeit megcsókolja.*
|
*Narumi szavaira bólint és az öltöző felé siet. Ahogy elhalad Corni mellett eltöpreng, majd az ajtóhoz érve kinyitja és hátranéz, hogy jönnek-e a többiek. Megvonja vállait és belépked az öltözőbe. Viktorra néz gyanakvón és sóhajt.*
- Na? Mi a helyzet?
*Dönti oldalra a fejét és lassan elmosolyodik, majd a helyére lépgetve előveszi a ruháit.*
|
*A szavakra magára erőltet egy mosolyt, majd hagyja, hogy elszakadjon tőle a lányt. A további szavakra bólint egyet. Válaszolna, de a lány megcsókolja, így lehunyja szemeit és viszonozza. Ahogy hátrébb lép utána néz, majd oldalra dönti a fejét.*
- Rendben.. akkor szünetben
*Mosolyodik el, s ha a lány kiment, akkor megfordul és a ruháihoz ballag.*
|
*Viktor szavaira elmosolyodik, és belefúrja az arcát a ruhájába. Szorosabban öleli át a mellkasát.*
- Rád sose tudnék haragudni..
*Csóválja meg a fejét, és lassan elszakad Viktortól. Hátranéz a válla felett, és felsóhajt.*
- Ez a fiúöltöző.. hagylak titeket vetkőzni. Szünetben találkozunk!
*Nyom egy csókot Viktor ajkaira, és hátrébb lép.*
|
*A szavakat figyelmesen hallgatja, a további szavakra elhúzza a száját. Az ölelést kis hatásszünet után viszonozza és mély levegőt vesz.*
- Nem kell féltened.. köszönöm, hogy mellettem állsz, de erre magamnak kell rájönnöm.. amíg nem tudom mi a baj, te sem tudsz segíteni..
*Húzza el a száját, majd megcsóválja a fejét.*
- Ne haraugdj rám, ha olyat teszek, amit nem kellene..
*Töpreng el és mély levegőt vesz, majd a lány derekára csúsztatja kezeit.*
|
*A fiú szavait figyelmesen hallgatja, ahogy elszakad tőle elhallgat, majd töprengve maga elé néz. Ahogy a végére ér, lassan elmosolyodik.*
- Épp most készülök hozzád menni.. jóban-rosszban..bajban.. egészségben-betegségben.. nagy teher van a válladon, de ettől még nem csak a tiéden..
*Néz fel Viktorra, és odalépve hozzá megfogja a kezét. Sóhajt egyet, és az arcához emelve lehunyja a szemeit.*
- Én is szeretlek.. csak nem tudom, hogy mit tegyek.. féltelek..
*Nyitja fel a szemeit, és elengedve a fiú kezét átöleli a mellkasát. Nagyot sóhajt, és lassan megrázza a fejét.*
|
*Épp becsukná az ajtót, mikor megérzi, hogy valahogy ez nem jön össze. Ahogy valaki megfogja a karját megfordul, a szavakra későn kacsol, s már ölelik is. Értetlenül lepislog a lányra és lassan átöleli.*
- Corni..
*Elhúzza a száját, a pislogásra félrenéz, majd rá.*
- Azt, amit Kokorora mondtam... nem úgy gondoltam.. csak kicsúszott..
*Néz el oldalra, majd egy sóhajjal ismét Cornira.*
- Szeretlek, de nem tudom mi van velem mostanában..
*Húzza össze szemeit, majd megcsóválja a fejét és elszakad a lánytól. Összefonja maga előtt a karjait.*
- Egyszerűen nem találok magyarázatot a viselkedésemre.. pedig tudom, hogy nem jó..
*Hajtja le a fejét és a földet kezdi el fürkészni, majd felnéz.*
|
*Látva hogy lassan minden a helyére kerül bólint egyet, a dobozhoz ballag, és könnyedén felkapja. Megnézegeti a tartalmát és ismét bólint, végül elnéz az osztály felé.*
- Na jó, tekintsünk el a formaságoktól.. úgyis találkozunk még. Legyetek rosszak!
*Int egyet, és megfordulva elindulna, de szerencsére még időben eszébe jut valami. Megtorpan, és visszafordul, szemeivel a diákok közt kutat, s tekintete Kokoron állapodik meg.*
- Tokunaga!
*Azért szólítja a vezetéknevén, mert így hirtelen csak az ugrik be neki XD ha a lány idenézett, akkor int neki hogy jöjjön, s ha mellé ért akkor elindul vele együtt a szertár felé.*
- Ne aggódj, csak beszélni szeretnék veled.. nem eszlek meg
*Mosolyog rá, és két kézbe fogja a dobozt*
|
*Corni válaszára eltátja a száját, és kissé elpirulva a mellkasához nyúl. Most olyan gyereknek érzi magát.. ahogy Corni feláll kinyitja a száját és kinyújtja utána a kezét, de mivel már el is tűnik, visszahúzódik. Csak késve esik le neki, mit kértek tőle.*
- Hö?
*Néz a két babaágyra megszeppenve, s sóhajt egy nagyot. Megcsóválja a fejét, majd Domit kezdi el nézegetni, aki egy idő után megérezheti magán a kíváncsi tekintetet. Ám ha tekintetük összetalálkozik, akkor összerezzen, és sietve a babákra néz, mintha valami nagyon érdekes lenne rajtuk.*
|
*Szuper, Sonja is otthagyja. Egyedül maradt :( végre sikerül leszednie az egyik görkoriját, ám ahogy Kokoro meghúzza a haját, sikkantva odakap, majd nevetve utána néz.*
- Naa!
*Csóválja meg a fejét, és leráncigálja magáról a másikat is, majd ráérősen odalépked a dobozhoz. Beleteszi őket, és elégedetten bólint egyet. Összecsapja a két tenyerét, és Yamához szökdécselve ráugrik. Neki legalább jó a kedve XD*
|
*Narumi szavaira hátranéz, majd bólint egy aprót hogy értette. Összeszedi a maradék ütőt amiről már azt se tudja, kié, és visszagurul vele a ládához. Ahogy elgurul Carmen mellett meghúzza a haját, majd rágyorsítva nehézkesen, de lefékez mellette. Beleteszi a cuccokat, leül a földre és leveszi a görkoriját is, majd egy sóhajjal megmozgatja a bokáit. Elteszi a két korit, belebújik a rendes cipőjébe, és talpra állva beszökken a sorba a helyére. Mély levegőt véve körbenéz, majd töprengve összefonja maga előtt a karjait.*
|
*Sonja hangját meghallva kíváncsian hátranéz rá, a hasonlatára elmosolyodik. Lehunyja a szemeit, és megrázza a fejét. Lecsatolja magáról a könyökvédőket és a térdvédőket, majd a görkorcsolyát is, és felveszi a rendes cipőjét*
- Az a szíved.. és igen, mondjuk azt, hogy jó úton haladsz. Majd egyszer rájössz.. Vigyáznál az ikrekre?
*Nem vár választ, feláll és Viktor után fut. Csak az öltöző ajtajánál éri utol, épp elkapja az ajtót mielőtt becsukódna. Szélesre löki, és belépve elkapja Viktor karját, ha tudja.*
- Ha te nem jössz utánam, akkor majd én!
*Lép oda hozzá ezzel a lendülettel, és ahogy éri, átöleli. Lehunyja a szemeit, és nem hajlandó elengedni egykönnyen. Mély levegőt vesz, és felpislog rá.*
|
*A tanárúr szavaira vállatvon és a padhoz gurulva leül és elkezdi levenni a felszerelést. Szépen belepakolja a ládába őket és Sonjára nézve összehúzza szemeit.*
~Meglepő.. beszélget valakivel és normálisan, aki nem én vagyok..~
*Vág értelmes arcot, majd egy vállvonással feláll és a sorba beállva a földet kezdi el fürkészni.*
|
*Ahogy bátyja kijelenti, hogy 10 perc van az órából elhúzza a száját.*
~Legközelebb lefogom mindkettőt, hogy ne legyen vita.. és én is uralkodok magamon.~
*Csóválja meg a fejét, hatásszünet, majd a ládához gurulva leül a földre és leveszi a görkorikat, végül a térd és könyökvédőket. Gondosan bepakolja a ládába és négykézláb a cipőihez mászik, felhúzza a lábaira és feláll. Leporolgatja a ruháját és Narumira nézve eltöpreng.*
|
*Narumi szavaira bólint és a ládához gurulva megáll, majd leveszi a térd és könyökvédeőket, majd ügyetlenkedve lecsatolja a lábáról a görkorikat, visszapakolja, majd a padhoz lépkedve leül és felhúzza a cipőit. Kíváncsian a tanárúrra néz és nyújtózik egyet.*
|
*A válaszra bólint, majd elnéz Corni felé. Töpreng, de látva, hogy Sonja már odament sóhajt egyet. Elhúzza a száját és komótos léptekkel elindul az öltöző felé, s ha nem jön utána senki, akkor rövid időn belül az ajtót kinyítva távozik és becsukja maga után.*
|
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
